Chapter ten

Sziasztok!Most volt egy kis szabadidőm és gondoltam belekezdek az új rész megírásában,s amint látjátok ezt meg is hoztam nektek,remélem örültök,s tetszik is!Jó olvasást kívánok,itt az új rész. :)

~ Reggel ~

Voltam már fent,s voltam lent is,de ez az érzés ami jelen pillanatban is kavarog bennem egyikhez sem hasonlít.
A múltunk,a jelenünk,a jövőnk elmúltunk.
Ennek a kapcsolatnak,nem adok sok esélyt,ennek így nincs jövője,az állandó bujkálás,hazudozás nem vezet semmire,de még így úgy érzem,enyémnek kell lennie.
Ma találkozok Codyval,s lehet mindent be vallok neki,jobb ha tud a dologról és nem mástól tudja meg,mivel egy kapcsolatban fő az őszinteség.
Rápillantottam mobilom kijelzőjére ami 9:23-at mutatott jobbnak láttam,ha kikelek az ágyból,mert különben vissza alszok és egy jó darabig biztos nem kelek fel.
A fürdőszobám fele vettem az irányt,lezuhanyoztam,törölközőmet magam köré tekertem,majd a szekrényemhez igyekeztem,előkerestem a hangulatomhoz és persze az idő járáshoz illő ruha összeállítást,ami ilyen lett.

Vissza siettem a fürdőszobába,majd hosszú loboncom kifésültem,majd smink gyanánt csak ki spiráloztam szempilláimat.
Lementem a nappaliba,ahol Nick szokás szerint játszott...,át néztem a konyhába,ahol apa az asztalnál ülve kortyolgatta kávéját,közben újságot olvas,anya pedig a reggelit készíti.
-Jó reggelt család!-köszöntem.
-Jó reggelt kicsim!-köszöntek vissza.
-Te is kérsz?-kérdezte anya.
-Nem,köszi, most inkább ki hagyom,mert rohannom kell.-válaszoltam.
Kezembe kaptam egy almát,majd kis méretű táskámat a vállamra dobva elindultam az ajtó felé.
Hosszasan sétálgatok az utcákon,s közben mobilomon kedvenc zenéimet hallgatom.
A sok sétálásban el is fáradtam,így hát gondoltam leülök kicsit a közeli pályán nézem az ott focizó fiúkat,hát így is tettem.
Leültem a lelátóra,mobilom ugyan úgy játszotta újra a zenéket,s miközben a fiúkat nézegettem volt időm gondolkozni is,bár nem jutottam semmire sem.
Egyszer viszont a zene megállt,majd egy név villogott Iphonom kijelzőjén: "Justin",gondolkoztam rajta,hogy felvegyem-e,de a nem mellett döntöttem,így ujjamat végighúzva a piros vonalon bontottam a hívást.
Tovább hallgattam a zenét,majd kicsivel később újra próbálkozott,de ismét bontottam a hívást,majd valaki megköszörülte rekedtes hangját,s én egyből oda kaptam fejemet.
Azt sem tudtam,mit csináljak,oda menjek,vagy csak tegyek úgy mint,ha észre sem vettem volna,az első mellett döntöttem.
Felálltam helyemről,majd az illető nyakába ugrottam,olyan jól esett az ,hogy keresett.

Megöleltem,majd eszembe jutott elhatározásom ami mellől nem tántorodom el,így eltoltam magamtól.
-Mit akarsz?-kérdeztem.
-Kerestelek,de Nick mondta,hogy találkozol valakivel,én meg épp erre jártam,gondoltam megnézem a srácokat.
- Hát akkor,nem tartalak fel,nekem is ideje lenne indulnom.
-Nem tartasz fel,beszélhetnénk kettőnkről?
-Nem akarok semmiről beszélni,ha nem baj,akkor most indulnék!
Megragadta csuklómat,majd magához húzott,derekam köré fonta karját,s így szorított magához,hiába próbáltam szabadulni,nem engedett szorításából.
-Te vagy az a nő...-mondta.
-A másik 10 közül az egyik..igen én vagyok az egyik!-válaszoltam,szinte már könnyes szemmel.
-Az egyetlen!-nézett rám gyönyörű barna szemeivel.
-Mennem kell,engedj el kérlek!
Könyörgésem hiába való volt,csókja ellazított,s szinte minden gondom feledésbe merült,de ez nem mehet így tovább.
Véget vetettem csókunknak,majd öleléséből kiszabadítva magamat,siettem a kijárat felé,csak pár szót hallottam abból amit még utánam kiabált,de azt is elég halkan.
Sétáltam tovább az utcákon,s a Codyval való találkát is lemondtam.
Kicsit meg szomjaztam,ezért betértem az előttem levő boltba innivalót venni,majd mentem tovább.
Nem tudom mit tudtam csinálni ennyi idő alatt,de már délután három óra van,s azért illő lenne már haza mennem,a szüleim még dolgoznak és Nick sem biztos,hogy otthon van,végül is még egy kicsit ráérek,ezért gondoltam átmegyek Caitlinhez egy kicsit beszélgetni.
Próbálkoztam a bejutással,de minden hiába,senki sem nyitott ajtót.
Ellenben,amikor kiléptem a kapun és hazafelé vettem az irányt persze,hogy össze találkoztam Justinnal.
-Szia Brook!
-Szia.-köszöntem,de mentem is tovább.
Bele telt egy kis időbe,mire haza értem,mert eléggé messze lakunk egymástól.
Ahogy tippeltem,senki sincs itthon,magamra zártam a bejárati ajtót,felmentem a szobámba,onnan pedig egyenesen a fürdőszobámba vettem az irányt,meg engedtem a meleg vizes csapot,majd mivel eléggé lehangolt kedvemben voltam,hangulatomhoz illő zenét állítottam be mobilomon még hozzá Alexandra Stan Thanks For Leaving c. számát.
Beszálltam a kádba,s testemet hosszú ideig áztattam a kellemesen forró vízben.

~15 perccel később~

Nem tudom kinek esik jól,azzal szórakozni,hogy már legalább 3x nyomta meg a csengőt,de biztos nem fogok ajtót nyitni.
A csengő végre elhallgatott,majd pár perccel később kiabálást hallok a földszint irányából.
-Brook..gyere már elő!Brook tudom,hogy itthon vagy beszélni akarok veled!-kiabálta egy ismerős hang.
Mit sem téve,feküdtem tovább csöndben a vízzel,s habbal tele fürdőkádban.
Újra kiabálni kezdett az a hang.
-Brook,kérlek gyere elő,nem akarlak bántani.-mondta újra.
Valaki benyitott szobámba,majd a fürdőbe is.
-Te észnél vagy?Azt hittem valami betörő az!-kiabáltam rá.
-Hmm..rég volt részem ilyen szép látványban!Be szállhatok?-vette le pólóját.
-Nem,nem szállhatsz be,különben is mit keresel te itt?És hogy jutottál be ide?
Tovább vetkőzött,majd beszállt mellém a kádba.

-Csengettem,de senki nem jött ki,majd a hátsó kapun be jöttem,és hát a hátsó ajtó kulcsa pedig tudom hol van!-válaszolt.
-De akkor sem...-mondtam.
Pontosabban mondtam volna,ha hagy szóhoz jutni,de ő megint gyorsabb volt nálam,az ölébe húzott,fejemet mellkasára helyeztem,s azonnal kapott is az alkalmon,ajkunk lassan közelített egymáshoz ezzel el is kezdődött hosszú csók csatánk.
Pár perccel később,már éreztem,hogy a víz már kezd kihűlni,hiszen lassan fél órája ülünk benne,így hát felkaptam törölközőmet,magam köré tekertem,majd adtam egyet Jussnak is.
Mivel még nincs este,kerestem egy szettet,amit felveszek,s alá egy sexy fehérneműt.
Nem is kellett sokáig gardróbomban keresni,mert hamar meg találtam amit kerestem,amint a fehérneműt felvettem magamra,nem jutottam tovább,ugyan is valakinek nagyon is beindította a fantáziáját.
Pár másodperc múlva,már csak arra eszméltem fel,hogy az ágyamban fekszünk,Justin felém mászott,s teljesen belepirultam abba,hogy érzem dudorodó férfiasságát.

-Valami baj van cica?-kérdezte boci szemekkel.
Nyakát átkarolva,mélyen a szemébe néztem és így válaszoltam,de alig bírtam ki nevetés nélkül.
-Nincs semmi probléma,de veled ott lent van egy kis gáz!-mosolyodtam el.
Lenézett,majd ezt mondta:
-Basszus-pirult el-Tudod,ez csak akkor van ha veled vagyok és ilyen sexy vagy!-mosolygott,majd megcsókolt.
Még legalább egy órát töltöttünk az àgyba,miután felöltöztünk lesétáltunk a nappaliba,kicsit beszélgettünk Tv-t néztünk,majd elérkezett az idő,amikor Juss indulni készült.
Oda sétálltunk az ajtóhoz,kinyitottam,s Codyval találtuk szembe magunkat,mind eközben Justin mind végig a derekamat karolta.
-Te,hogy tehettél velem ilyet te büdös ribanc?(!)-s a tenyere az arcomon csattant.
-Én nem...!
-Nem mi?Akkor mit keres itt?-kérdezte Cody.
-Hogy jössz ahhoz,hogy meg üss egy nőt?Te normális vagy?-kérdezte Juss Codytól.
-Amúgy is te mit szólsz bele?Engedd már el a barát nőm derekát te rohadék!-vágott vissza C.
-Én vagyok a rohadék?Te vagy az,mert bántottál egy nőt,te egy szégyen vagy ember,most pedig húzz el innen és hagyd békén Brookot!-mondta J,majd meglökte Codyt.
-Ha ennyire erős vagy,akkor gyere ki,ne az ajtóba pofázz,gyere verj meg akkor!-szólította fel C J-t.
A szemem láttára kezdtek el verekedni,jól esett,hogy Justin próbált védeni,de azt a pofont megérdemeltem,s erre a verekedésre sem volt semmi szükség.
Próbáltam leállítani őket,de vagy nem sikerült,vagy én kaptam egy újabb pofont.
Az utca a rendőrségi autó szirénájától zajongott,ami a házunk előtt állt meg,a fiúkat szétválasztották,majd a járőr autóba ültették,s be vitték őket az őrsre.
Abban a pillanatban remekül éreztem magam nem tudtam mit csináljak,meg voltam rémülve,tehetetlen voltam,így csak vártam és vártam a telefon hívást.
Közben a szüleim is haza értek a munkából,s Nick is haza érkezett.
Egy két óra múlva,ágyamon heverő telefonom csörgésére lettem figyelmes,a kijelzőn Justin neve villogott,majd pár másodperc után felvettem.
-Haló!-szóltam bele a készülékbe.
-Szia Brook!Értem tudnál jönni?De kérlek ne szólj a szüleidnek!
-Máris indulok,maradj ott!-miket beszélek,miért jönne el,ha el sem engedik?
-Siess kérlek.Szia.-köszönt el.
Magamra kaptam kabátomat és a cipőmet,majd gyors gyalogolásba kezdtem a rendőrség felé.
Úgy negyed óra séta után végre megérkeztem,sietve hagytam hátra a bejárathoz vezető lépcsőfokokat,s ugyan így rohantam be a kapitányhoz,kopogtam az ajtón,majd beléptem a kis helyiségbe.
-Jó estét uram.-köszöntem illedelmesen.
-Jó estét kisasszony!Kérem foglaljon helyet.
-Köszönöm.
-Nos,úgy tudom,ön tanúja volt ennek a verekedésnek,amit ez a két úr követett el.Meg tudná mondani,melyikőjük kezdte az egészet?
-Igazából minden az én hibám,minden miattam és miatta történt!-mutattam Justinra.
-Értem.Mivel nem történt baleset és testi sértés sem,ebben az esetben el vannak engedve,de ezt vehetik figyelmeztetésnek!
-Köszönjük.-mondtam-Viszlát!
A fiúk csak sétáltak előttem egymás után,egyik sem szólt semmit.
Eléjük siettem,hogy megállítsam őket és beszéljek velük.
-Mondjátok,ti normálisak vagytok?-kérdeztem.
-De Brook...-kezdte Justin.
-Tudjátok mit,nincs semmi de.Ennél gyerekesebben nem tudtátok volna megoldani?
-Brook várj!-kapott kezem után Cody.
-Hagyjatok békén,én mentem.

Elindultam haza,de valaki utánam futott.
-Brook várj!Figyelj,ha vele akarsz lenni,nem állok az utatokba,tudod,hogy én mennyire szeretlek és a te boldogságod nekem a legfontosabb,szóval csak mondanod kell és békén hagylak.
Nem válaszoltam semmit,fogtam magam és haza mentem.
Felmentem szobámba,lefürödtem,magamra vettem alvós ruhámat,majd ágyba feküdtem,s mély gondolkodásom közben elnyomott az álom.

Nem rész!

Sziasztok,kedves olvasóim/feliratkozóim és mindenki aki ide tévedne! :) 

Szóval,nem fogok kifogásokat keresni és magyarázkodni sem akarok,de amit látjátok az utóbbi idóben  alig érkezett új rész,s mint azt már sejthetitek,igen az iskola miatt van! :/ 

És nem,nem hagyom abba a blogot,s nem is szünetel,de kérlek értsétek meg,hogy a részek nem biztos hogy hetente-kéthetente fognak érkezni,ezért előre is elnézéseteket kérem,s kérem ne haragudjatok meg!:)

Remélem továbbra is velem és a történettel tartotok,köszönöm a több mint 2400 megtekintést,nagyon örülök,hogy ennyien olvassátok,vagy csak ránéztek a blogra.

További szép hetet kívánok nektek,és tényleg elnézéseteket kérem! :(  

Ölel titeket:Detti :)

Chapter Nine

Meghoztam az új részt,s több mint egy hónapja nem volt rész,amit nagyon sajnálok,de időm sem sok volt,s sajnos ihletem sem!De végre most megérkezett,szóval jó olvasást hozzá!Ja és majdnem elfelejtettem köszönöm a +1 feliratkozót! <3

-Nick,kérlek ne szólj Codynak,teljesen ki lesz akadva,ha ez kiderül!-estem kétségbe.
-Nem kérhetsz tőlem ilyet,ő a legjobb haverom!
-Kérlek Nick!
-Attól függ mennyit is ér neked a hallgatásom!....
-Menj a francba!-dobtam hozzá a fejem alatt levő párnát.
Becsukta az ajtót,majd vissza helyeztem fejem a másik párnára.
-Jobb lenne,ha most mennél. 
-De még nem akarok,olyan jó melletted cica.-nézett a szemembe.
-Nem akarom,hogy valaki meglásson itt,nem akarok bajt ebből a dologból,ami talán nem is jelentett semmit.
Igen megint jönnek az "én már túl vagyok rajtad" hazugságok,ennek nem szabadott volna akkor sem megtörténnie,de már megtörtént.
Nehezen,de felkelt az ágyból,lassan öltözni kezdett,csak a nadrágját vette föl,majd fölém hajolt,nyakláncánál fogva közel húztam magamhoz,s csókot hintettem ajkára. 
-Ez hiányzott az életemből baby.-mondta,majd megnyalta ajkait. 
Mint mindig,amíg együtt voltunk,úgy most is beborzongott tőle a testem,egyszerűen szexinek tartom,ahogyan azt is amikor a hajába túr,s ha mind a kettőt egyszerre csinálja,onnantól kezdve végem van. 
-Indulj kérlek!-mondtam válasz képp. 
-Csak így hagysz elmenni?Sebaj,ha kellek,tudod hol keress!-jelent meg kacér mosolya arcán. 
-Na menj már!-tessékeltem ki az ajtón. 
Végre elment,nem tudom mi lesz ebből az egészből,Cody nem tudhatja meg és remélem Nick is tudja tartani a száját. 

                                          ~ Justin Bieber ~ 

Azon gondolkoztam ami a dupla randin történt,a csaj még mindig oda van értem,a csókja mindent elárult. 
És van itt egy váratlan fordulat is épp most feküdtünk le,talán jobb volt,mint hittem. 
Amikor régebben együtt voltunk,sokkal rosszabb volt,azóta fejlődött a kicsike,de ez most lényegtelen. 
A célom már teljesült,sikerült újra megfektetnem,ezek után talán már nem is érdekel mi van vele,alkalmi partnernek jó lesz,ha a másik kurva épp nem ér rá,mert mással hempereg. 
Azóta vagyok ilyen a lányokkal,mióta Brook és én szakítottunk,sokat drogoztam,veszekedtünk,viszont annál nehezebb volt elfelejtenem és túl tenni magam a szakításon,egy lányra sem tudtam ránézni,majd változott az életformám,s azóta csak kurvákkal vagyok,ezt az alkalmat is talán letudom annak. 
Attól fél,hogy a gyík barátja rájön mit is műveltünk mi ma,de engem ez egyáltalán még csak nem is zavar egyszeri alkalom volt,ha meg baja van állok elébe intézzük el a dolgot,nem ilyedek meg főleg nem tőle.
Épp a kocsimban ülök és hazafelé tartok,s csörög a telefonom,persze,hogy az a hülye kurva (Victoria) hív.
-Mi van már?-szóltam bele idegesen a telefonba.
-Édesem merre vagy?Itt vagyok nálatok!-válaszolt nyávogó hangon.
-Jajj hagyjál már,majd megyek...csá!-tettem le a telefont.
Nem tudom mit akar már megint,szegény lány annyira naiv és annyira hiszékeny,teljes mértékben elhiszi,hogy szeretem,pedig egyáltalán nem így van,csak szexre kell.
Ha pedig most belépek a házba,tuti kapom majd a fejmosást mind anyától,mind Victoriatól,bár igazából egyik sem izgat,mivel felnőtt ember vagyok,nekem ne parancsoljon főleg nem az a kis naiv liba. Beléptem az ajtón,s meglepetésemre anya nincs itthon,akivel viszont egyből szemben találtam magam az Victoria volt,na kezdődik. 
-Justin még is hol a fenében voltál?Egész nap itt vártalak!-dühöngött. 
-Tényleg tudni akarod hol voltam?Brooknál voltam! 
-Mit kerestél te nála? 
-Ameddig te mással basztál,én vártam,hogy haza gyere,de tudod meguntam a várakozást és kerestem magamnak más játékot!-nevettem el magam. 
-Ezt még is hogy képzeled?Azt hiszed,hogy velem ugyan úgy játszhatsz,mint a volt barát nőiddel? 
-Mert?Szerinted te mivel tudsz többet nyújtani,mint az eddigiek? 
Erre választ már nem kaptam.
-Látod,semmiben sem különbözöl a többiektől!Életemben eddig 3 nőt szerettem a legjobban Anyát,Jazzyt a húgomat és Brookot,soha nem fogok rajtuk kívül mást szeretni,te is csak olyan vagy,mint a többi ilyen idős lány..egy nagy kurva. 
-De..de..-dadogott. 
-Semmit nem tudsz mondani?Akkor majd én mondok,ki vagy rúgva..takarodj!-szemeim megteltek könnyel. 
Fogta magát és kilépett az ajtón.
Hiába próbálom elfelejteni a Brookkal való kapcsolatomat,néha úgy érzem,még mindig nem sikerült túl lépnem.

                                                                       ~*~ 

Elérkezett az este,s egy folytában csak Justinon jár az eszem,nem tudok nem rá gondolni,úgy érzem,ha nincs velem hiányzik belőlem egy darab. 
Úgy érzem,ha letagadom az érzéseimet azzal nem magamnak okozom legnagyobb fájdalmat,hanem Codynak,mert hazudnom kell neki. 
Egyedül érzem magam a problémáimmal,úgy érzem senkivel nem beszélhetem meg az érzéseimet,mert csak elítélnének,annak meg,hogy anyával megbeszéljem ezt,nem érzem az idejét.
Késő estig néztem mobilom kijelzőjét,reménykedve,felhív,de semmi.
A tévében néztem kedvenc filmemet,s gondolkozásba kezdtem.
Vajon ő is ugyan úgy szeret még,mint régen és szeretné újra kezdni,de Cody és Victoria megakadályoznak minket ebben?
Vagy talán szerelmünk hajója elsüllyedt,s örökre víz alá került,mint a Titanic?
Semmit nem tudni,csak azt tudom mi történt eddig,s az,hogy mit hoz a holnap,az örök rejtély marad!
Gondolataimban elmerülve hajtottam álomra a fejemet.

~*~ Díj ~*~

Köszönet a díjért Molnár Claudinak

11 dolog magamról:
~Belieber vagyok
~imádom Justint, we <3 u
~imádok zenét hallgatni
~szeretek blogolni
~van egy öcsém és egy húgom,aki csak féltestvérem
~nagyon szeretnék külföldön lakni és dolgozni
~szeretema barátaimat és velük tölteni a szabadidőmet
~nagyon sok blogot olvasok,s néha valamelyiket előlről kell kezdenem az olvasást
~két blogot vezetek
~szeretnék még egy blogot nyitni,amit valakivel közösen szeretnék majd írni
~az előző pont nem biztos,hogy beteljesül :/

Válaszaim:
~Hány éves vagy? 17, fél év és 18 :)
~Mióta írsz? 2013.11.08
~Hobbid? zenehallgatás,blogolás,görkorizás,blogok olvasása
~Van kedvenc íród?Ha van,ki az? Vivianne S.,Liliána Nagy,Lena,Molnár Claudi és még nagyon sok van :)
~Olvasol más blogokat? Rengetek blogot olvasok ha számot kellene meghatároznom 20-30 körül biztos van,egy csomó van a könyvjelzőim között a két mobilomon és a gépemen is.Annyi a hibám,hogy egyet elkezdek olvasni és még végig sem értem kezdem a következőt,végül pedig vagy nem olvasom el amit elkezdtem,mert megfeletkezem róla,vagy pedig ritkán olvasom :S

Általam feltett kérdések:
~Kedven számod Justin biebertől?
~Szerinted mi a titok ahhoz,hogy a blogod sikeres legyen?
~Sok blogot olvasol?Ha igen melyik tetszett idáig a legjobban?
~Hol/merre fele laksz?
~Egy hely ahol szivesen laknál?
~Mit szeretnél kezdeni az életeddel,ha elvégzed az iskolát?Mi a célod?

Akiknek tovább küldöm:
Nicole Moor  http://nicolemoor.blogspot.hu/
Johnson Emilya http://emilya-and-justin-lovestorya.blogspot.hu
Lena  http://fuckyouiloveu.blogspot.hu/

Sajnálom,hogy csak 3  írónak és blogjának küldöm tovább a díjat,de mivel a legtöbb blog amit olvasok/olvastam vagy szünetel vagy indokolatlan okból már 2 hónapja nem volt frissítve,ezért azt következtettem le,hogy jelenleg nem aktív a blog és hiába küldöm el a díjat nem foglalkoznak vele!:/ Én pedig még egyszer nagyon köszönöm a díjat,nagyon sokat jelent nekem!:)

Jelentkezés!

Jelentkeztem egy blogversenyre,ha van kedved jelentkezz te is! :)

Trailer

Megérkezett a blog trailere,remélem tetszik nektek!
Köszönet érte Dorina B.-nek!:)

Chapter eight

Meghoztam az új részt,talán extra hosszúra sikeredett és remélem tetszik benne az a kis fordulat,nem is húzom az időt,jó olvasást!:)

Cody karjai,mint egy futó növény,úgy fonódtak derekam köré,amikor végre megálltam a nagy rohanásba.
-Mi a baj,mi volt ez a nagy kirohanás az előbb?-kérdezte érdeklődően Cody.
-Semmi,csak az a hülye liba minek kezd el jogtalanul vádaskodni és kioktatni engem,mondtam,hogy nem jó ötlet ez a dupla randi!-adtam hosszabb választ.
-Tényleg neked volt igazad,bocsáss meg amiért nem hittem neked.
-Nem haragszom!-öleltem meg.
Haza indultunk,barátom elkísért,majd miután bementem ő is elindult haza.
Anyáék még nem aludtak,de nem zavartam őket,Nick a lépcsőn jött le,amikor elindultam fel a szobámba.
-Szia Brook,van valami az ágyadon,egy futár hozta!
-Szia Nick,nem tudod véletlen,hogy ki küldte?
-Nem,csak annyit tudok,hogy valami srác volt.
-Oké,köszi,megyek aludni jó éjt!
-Jó éjt.
Ezzel a mozdulattal fogtam magam és utamat a szobám fele vettem,s az ágyamon tényleg megtaláltam azt a bizonyos küldeményt,pontosabban egy levelet.
"Holnap reggel legyél a virág bolt előtt,ott meg tudod ki vagyok,s hogy mit akarok. Szeretlek"
Biztos voltam abban,hogy Cody lesz az,s hogy biztosan ő szervezett valamit holnapra kettőnknek.
Levetkőztem,felvettem pizsamámat,majd mosolyogva hajtottam álomra fejemet.
Reggel örömteli volt,kipihenten keltem ki ágyamból,a fürdőm fele vettem utamat,elvégeztem reggeli teendőimet,felkaptam egy egyszerű ruhát és indultam a konyhába,hogy nyugodt körülmények között elfogyaszthassam reggelimet,bár ez többé-kevésbé jött össze.

-Fiam,miért nem tudod eltakarítani azt amit előveszel?-ordított anya Nickre.
-Jó anya,majd elpakolom,vagy ha nem akkor Brook elteszi!-válaszolt.
-Álmodozz csak tovább öcskös!-szóltam közbe.
-Meg kell tanulnod magad után elpakolni!
-Igen anya.-mondta Nick,majd vissza ült a tv elé.
Ránéztem az órámra,s már majdnem 10 óra volt,ideje indulnom,bár a pontos idő meg sem volt beszélve.
Felkaptam kisméretű oldal táskámat,felvettem egy kényelmes cipőt és indultam is.
Séta közben zenét hallgattam,s a különböző vidám hangzású dalokon néha-néha ajkaim is mosolyra húzódtak.
Megérkeztem a virág bolt elé,ahova meg lett beszélve,de sehol sem volt Cody,se senki más.

Az eladó kijött,majd kezembe nyomott egy papírt és egy szál vörös rózsát,a papíron volt egy nyíl és egy rövidke szöveg: "menj tovább egyenesen",majd mind ez folytatódott tovább pont úgy ahogyan itt.->https://www.youtube.com/watch?v=LXUSaVw3Mvk
Minden egyes kép kocka ugyan így forgott végig a valóságban,de teljesen "mesebelinek" tűnt az egész.
A hosszas pontról pontra való rohangálás végre a célhoz vezetett,méghozzá kedvenc kávézómhoz.

A hatalmas üveg ablakokon keresztül teljesen belátható volt az egész belső tér,senki nem volt ott,egy árva lélek sem,leszámítva a személyzetet és azt az egy fiút aki a legbelső asztalnál ült,nekem háttal.
A papíron az állt,hogy ide kell jönnöm,így nyitottam az ajtót,a titokzatos fiú oldalra fordított fejét,felállt és felém sétált.
Nem hittem a szememnek,az a bájos mosoly,azok az ajkak melyek tökéletesen illenek az enyémre,s a barna szemek káprázatos látványa,s az az érzés melytől kiráz a hideg és megbabonáz,ha csak egy percre is,de láthatom.
-Gyere,foglalj helyet!-mondta.
-Nem,ez nem helyes,nekem barátom van,neked meg barát nőd!Inkább megyek.
-Ha életünk végéig csak szabályok szerint élnénk,nem lenne érdekes az élet,csak minden nap unalmas lenne és szürke.
-Köszönöm ezt az egészet,de...-válaszoltam volna.
-Nincs semmi de,gyere elviszlek egy olyan helyre,ahol senki sem fog felismerni.
-Kérlek,hagyjuk ezt abba,amíg még nem késő,én nem akarok belefolyni a kis játékaidba!
Megragadta csuklómat,s az üzlet előtt parkoló autójához vezetett.
-Justin kérlek,állj félre,ezt nem tehetem meg Codyval,s te sem Victoriaval.
-Engem nem érdekel Victoria,nem veszed észre,hogy ő csak egy naiv kis ribanc?
-Kérlek állj meg!-kiabáltam rá.
-Most meg mi a franc bajod van?-kiabált ő is.
-Semmi,szia.-kiszálltam az autóból és tovább álltam.
Haza mentem,teljesen felzaklatottan,ezt nem tehet Codyval aki szeret engem,de Victoriaval sem tehetem meg.
Ittam egy nyugtató kamilla teát,majd szobámba vonultam.
Kaptam egy SMS-t mi szerint Cody találkozni akar,bár semmi kedvem nincs találkozni a reggel történtek miatt,még is erőt vettem magamon és elkészültem.
Fél óra múlva meg is érkezett,helyet foglalt és esti programnak kitalálta,hogy nézzünk filmet,nem tehettem mást,így hát beleegyeztem.
A választása egy horror filmre esett,az ágyamon fekve kezdtük el nézni,de szerintem az első 20 perc után bemondtam az unalmast,s elaludtam.
Másnap reggel,barátom ölelő karjai között ébredtem,ami bevallom nagyon jól esett,úgy éreztem,bármi is történjék ő megvéd engem.
A délutánt már egyedül töltöttem,ugyan is Nick elment a haverjához,anya és apa pedig dolgozik.
Csörög a mobilom,ki más hívhatna mint Justin.
-Szia,mit akarsz?-támadtam le.
-Neked is szép napot bébi!-válaszolt kedvesen.
-Térj a lényegre kérlek!
-Jaj ne legyél már ilyen.Egyedül vagy?
-Miért érdekel?-próbáltam taszító lenni.
-Szóval igen,akkor jó,10 perc múlva ott vagyok.-közölte.
-De...-válaszoltam volna.
-Biiiip...biiiip.-kinyomta.
Tíz perc elteltével meghallottam a csengőt,s akaratlanul is ajtót nyitottam neki.
Meg sem várta,hogy megszólaljak,puha ajkaival nekiesett enyéimnek,nem tudtam megfékezni magam,a pillanatnak éltem.
Felugrottam,dereka köré fontam lábaimat,s vad csókolózásba kezdtünk.

Elsőnek a falhoz nyomot,majd újra felemelt,s lassan az emeletre ballagott.
Betörte szobám ajtaját,miközben hevesen csókolta nyakamat apró,halk nyögések hagyták el ajkamat,majd lassan elkezdte kigombolni vékony farmer ingem gombjait.
Amikor ezzel megvolt,lejjebb engedte kezeit,s rövidnadrágom cipzárjával bíbelődött,de már nem a nyakamat hintette apró csókja,vissza tért ajkaimra.
Én is hasonló képp cselekedtem,levettem róla felsőjét,majd lassan a nadrágot is lehúztam róla,ő is végzett nadrágom babrálásával,majd rólam is lekerült az a darab.

Mind a ketten egy szál fehérneműben voltunk,végül azok is lekerültek,testünk összeforrt,s így éltük át a forró pillanatot.
Tudom,hogy nem kellett volna ezt tennünk,még is úgy érzem ez így volt jó.
Lelki ismeret furdalásom van,de ezt már nem lehet nem megtörténtté tenni.
Ajtócspódásra lettem figyelmes,ami hallatán elváltunk egymástól,Justin ott feküdt mellettem az ágyon,én pedig fejemet mellkasán pihentettem.
Kopogás nélkül nyílik az ajtó,s már csak Nick hatalmasra nyílt szemeivel találkozok.
-Ez,ugye nem az amire gondolok?-nézett döbbenten.
Egyből felkaptam fejemet,s felültem az ágyon.
-Nick,kérlek ne szólj Codynak,teljesen ki lesz akadva,ha ez kiderül!-estem kétségbe.
-Nem kérhetsz tőlem ilyet,ő a legjobb haverom!
-Kérlek Nick!
-Attól függ mennyit is ér neked a hallgatásom!....

Chapter seven

Meghoztam a következő részt,remélem tetszik.Jó olvasást!

-Nem,nincs semmi,csak tudod Justin.Folyton megjelenik a barát nőjével és nem hagy békén,nem is ez idegesít igazán,hanem az,hogy az egész nyaraláson is folyamatosan követtek,ott ettek ahol mi,ott sétáltak ahol mi stb...
-Oh kicsim,nem gondolod,kicsit eltúlzod a dolgokat és a kis ügyből nagyot csinálsz?Meg,ha így is van,nem gondolod,hogy a féltékenység miatt teszi mindezt?-mondta anya.
-Ugyan már,én nem vagyok féltékeny arra a csajra,itt van nekem Cody és nem is kell más,főleg nem Ő!
-Nem,én arra gondoltam,hogy esetleg lehet pont Justin az,aki féltékeny Codyra!Erre nem gondoltál?
-Anya,ugyan már,Cody is énekel és kevesebben mint Justint,de ismerik erre lenne féltékeny?Justin "sikeresebb" mint Cody.-formáltam idéző jelet ujjaimmal.
-Látom még mindig nem érted,arra célzok,lehet arra féltékeny,hogy te nem az ő barát nője vagy,ha nem Codyé.
-Ez hülyeség,de tényleg leszállhatna rólunk.
Lehet,tényleg igaza van anyának és arra féltékeny,hogy nem vagyok az övé,hogy más csókol,más ér hozzám,de akkor,amikor együtt voltunk,miért tette azt velem amit?(!)
Ész:Te teljesen megbolondultál,te Codyt szereted,ő a tied,Justin pedig nem kell,töröld ki a fejedből azt a nevet,hogy Justin Bieber.
Szív:Ne hallgass az eszedre,várj csak,gondolj arra a bizonyos névre.Érzed már?A pillangókat a hasadban,azt,ha meghallod a nevét,rágondolsz vagy csak látod,észre veszed a heves szívverést?Te még mindig őt szereted,az első szerelem soha sem múlik el!
Teljesen összezavart ez a szív-ész játék,inkább bementem,s lefeküdtem pihenni.
Pár nappal később épp az egyik parkban sétáltam Codyval,amikor Justin és a szőke plázacica barát nője jöttek velünk szembe.
-Sziasztok!-köszönt J.
-Sziasztok.-forgattam meg szemeimet.
-Hogy van a szerelmes pár?
-Nincs hozzá sok közöd!-válaszoltam flegmán.
-Mit szólnátok,ha elmennénk este egy dupla randira?
-Most ezt komolyan mondod?-kérdeztem Justint.
-Teljesen komolyan gondoltam!Este 8-kor itt találkozunk,majd innen megyünk tovább.Legyetek itt.
Miután elmentek,csak szemeimet forgatva annyit mondtam Codynak,hogy ehhez az egészhez sem kedvem,sem pedig humorom nincs,ő pedig majdnem hogy támogatta is a randi ötletet,amitől persze teljesen ki voltam akadva.
Haza mentünk,meg ebédeltünk,majd egy kis pihenő,s készülhettünk is az estére.
Nem akartam túl öltözni,de azt sem,hogy úgy nézzek ki,mint aki futni indul,így erre a ruhára esett a választásom.

Elkészültünk mind a ketten,majd itt volt az ideje annak,hogy el induljunk a parkba,ahogy meg lett beszélve.
Pár perccel 8 után érkeztünk meg a parkhoz,s hát a szíves fogadtatás most sem maradhatott el.
-Ideje volt már,mehetünk?-"üdvözölt" Justin.
-Nektek is szép estét.Hova akartok menni?-kérdeztem.
-Van a közelbe egy kínai étterem,jó lesz?-kérdezte J.
-Jaj cica,tudod,hogy nem szeretem sem a nyers halat,sem a sültet,a tengeri herkentyűktől meg rosszul vagyok!-nyávogott Victoria.
-Pizza?-szólalt meg Cody.
-Mehetünk!-válaszoltam.
-De édes,attól meg elhízok,nem mehetnénk máshova?-nyavalygott ismét.
Én csak megforgattam szemeimet,majd egy jót nevettem halkan.
-Majd rendelünk neked valami salátát,vagy nem eszünk.-válaszolta J.
-Na indulhatunk végre?-forgattam meg szemeimet.
Végre elindultunk,mi sétáltunk elöl a másik kettő meg hátul.
Egészen 5 percen keresztül,míg oda nem értünk a pizzériához,csak azt hallottuk,hogy hátunk mögött Victoria nyávog,ő nem akar ide jönni,ő nem akarja ezt,nem akarja azt,már teljesen kikészített.
-Nem hagynád már abba ezt a nyávogást?-ordítottam rá,amin mindenki meglepődött.
-Mit szólsz bele,hogy én mit csinálok?-válaszolt egész normálisan.
-Pff...-visszafordultam,s már a pizzéria ajtajával találtam szembe magam.
Cody kinyitotta nekem az ajtót,előre engedett,majd pofátlanul Victoria előtt szépen besétált utánam.
Udvariasan kihúzta a széket nekem,leült velem szembe.
Justin,Codyval ellentétben nem volt egyáltalán udvarias Victoriával,amin mit ne mondjak,egyáltalán nem voltam meglepődve.

Jó étvággyal elfogyasztottuk a pizzát,ez kevésbé volt elmondható a másik párosról.
-Megbocsájtotok egy percre,ki kell mennem a mosdóba!(?)-kérdeztem,majd kimentem.
-Persze,menj csak.-válaszolták.
Elindultam,majd mielőtt beléptem volna az ajtón,valaki elkapta a derekamat,azt hittem Cody szórakozik velem,de amikor megfordultam,rájöttem mégsem ő van ott,hanem teljesen más valaki.
-Te meg mit csinálsz?
-Ne mond,hogy nem akarod.-válaszolt.
Magához húzott,nekinyomott a paraván mögött lévő falnak és folytatta tevékenységét. 

  

Persze sejthetitek,hogy a mosdóba való kimenetelből semmi sem lett,vagyis miután abba hagytuk,bementem a tükörhöz megigazítani elkenődött rúzsomat,Justin viszont vissza ment a többiekhez rúzs foltosan.

Lassan én is vissza sétáltam a többiekhez,feltűnően nagy mosollyal az arcomon,szerencsére nem vette senki észre Justinon kívül.

-Mi ez nagy öröm?Szabad megtudnunk?-jelent meg kacér mosoly az arcán.

-Semmi különös,csak jól érzem magam,ennyi.

-Neked mitől rúzsos a szád?-kérdezte V J-től.

-Nekem nem is rúzsos a szám,mitől lenne olyan?

-Biztos te voltál az te ribanc,biztos a mosdóba is azért mentetek ki,hogy együtt lehessetek.

-Tudod édes,mindenki magából indul ki,azért mert van pár dolog ami közös bennünk,a szüleink jó módúak stb..,csak tudod veled ellentétbe az enyémek foglalkoznak velem,és ha akarok valamit azért küzdenem kell,s nem teszik elém.Tudom,hogy veled nem törődnek és ez így jön ki rajtad,de azért még nem kéne engem hozzád hasonlítani.Na puszi.-felkaptam a táskámat,majd villámgyorsan ott hagytam az éttermet.

Cody is felállt az asztaltól,de kicsit később ért utol,mivel én eléggé siettem.

Nem tudom elhinni,amikor boldog vagyok végre,neki pont akkor kell újra belépni az életembe,s ha ez a boldogság nem teljes és még mindig oda vagyok érte,ez sem Victoriaval,sem pedig Codyval szemben nem fair.

Ez lett volna a következő rész,remélem tetszett nektek,a kommenteket várom/vagy a +1.Nagyon örülök,hogy már ennyi a megtekintés és ennyi feliratkozó van! <3

Chapter six

Ezt a zenét,nem a szövege miatt párosítom a részhez!.:https://www.youtube.com/watch?v=kffacxfA7G4 


Reggel,amikor felkeltem,a reggeli már az ágyban várt rám,hogy elfogyasszam.
Cody a fürdőből sétált kifele,leült mellém az ágyra,s együtt fogyasztottuk el az ételt.
Ajkaink csókban forrtak össze,miközben mobilom az éjjeli szekrényen "arccal" lefele rezgett,jelezve,hogy valaki hív,mit sem törődve vele,otthagytam és nem figyeltem rá.

Csatánkat abba hagyva,felöltöztünk és elmentünk szétnézni a városba.
Csodálatos volt,mindenhol pálmafák borították be az utcákat,a rengetek bevásárlóközpont.
Miután vége lett a pár órás városnézésnek,fektam fürdőruhámat és lementünk a partra fürdeni egy kicsit.
Nem volt túl hideg a víz,de meleg sem,inkább pont kellemes volt.
Eleget áztattuk a bőrünket a vízben,így kimentünk a partra pihenni,de ott sem volt nyugtunk.

 

-Hmm..nem csak az újdonsült szerelmes párral van szerencsém találkozni ISMÉT?-hangsúlyozta az ismét szót.

-Tegnap nem meg lett mondva,hogy kopj le haver?!-válaszolta Cody.

-Nekem is van jogom itt lenni,úgy ahogy nektek is.És látni akartam Brookot!

-Nincs semmi közöd hozzá,hogy mi van vele.

-Igen,nincs semmi közöd hozzám,se máshoz!-szóltam közbe én is.

-Igen is van közöm,hisz a volt csajom vagy cica!-nevette el magát J.

Elkaptam Cody csuklóját és magam után kezdtem el húzni,hogy végre elmenjünk innen.

Egyszerűen azt érzem,hogy teljes mértékben eltaszít magától és nem birok egy légtérben lenni,a másik részem pedig teljes mértékben beleremeg ha meglátja,de ilyen nincs vagy szeret,vagy békén hagy örökre.

"Szeretett",de végül eldobott magától,mint valami elhasznált ruhát,amit a kukába dob,ezért is vagyok most Codyval.

Visszamentünk a szállodába,vettem egy nyugtató fürdőt,ami sikeresen hatott is,majd emlékeztem a reggel kapott hívásra,amit azóta sem néztem meg.

Csak egy telefon szám volt a kijelzőn,de nincs benne a listámba,egész este azon járt az eszem,hogy kié i lehet az a szám,de nem jutottam semmire.

Amikor Cody már javában az igazak álmát aludta,én pedig telefonomat nyomkodtam,kaptam egy SMS-t.

Feladó:Ismeretlen 

"You know you love me, I know you care
Just shout whenever, and I'll be there
You are my love, you are my heart
And we will never ever ever be apart..."

Nem tudom mit akart ezzel mondani az illető,de azt hiszem kezdek rájönni,ki is ő valójában.

Válaszoltam az SMS-re.

Feladó:Brook

Fog már fel,túl vagyok rajtad!Érted?Hagyj békén engem,lépj ki az életemből,foglalkozz a jelenlegi barát nőddel!

Feladó:Ismeretlen(Justin)

Ezt még meg fogod bánni,hogy így viselkedsz velem,cica tudom,hogy még mindig szeretsz. 

Már olyan szinten felidegesítettem magam,hogy végképp nem tudtam álomra hajtani a fejemet.

Reggelig csak forgolódtam az ágyba,majd meghoztam egy döntést.

-Szia kicsim.-mosolygott rám Cody.

-Szia,jól aludtál?

-Igen,de látom te nem aludtál sokat.

-Igen,egyáltalán nem aludtam,de szeretnék kérni valamit!

-Persze,mondd csak.-nézett rám kérdően.

-Szeretném,ha haza mennénk,én már nem bírom elviselni azt,hogy minden nap látnom kell és mindig beszólogat,meg mindenhol ott van ahol mi és már idegesít.-fakadtam ki.

-Persze meg értem,igazából már engem is idegesített,hogy mindig ott van ahol mi.

Összepakoltuk a cuccainkat,majd a reptérre igyekeztünk,felszálltunk a gépre,s a repülőn végre kibírtam aludni magam.

Hazaértünk,anyáék nagy örömmel fogadtak bennünket,még Nick is,amin azért nem kicsit voltam meglepődve,pedig nem voltunk sokáig,csak épp egy hetet.

Kiültünk a teraszra,épp a bögrémből kortyolgatom a teámat,amit anya készített és hallottam,hogy csöngettek,jött a postás,hozta a számlákat meg a szokásos dolgokat.

-Köszönöm Dave,további jó napot!-köszöntem el a postástól.

S mielőtt végleg befele vettem volna az irányt,még hátra fordultam és megláttam őt,ahogy a kocsijával furikázza a barátnőjét,rámnézett,kacsintott,majd tovább hajtott. 

Én is úgy próbáltam tenni,mint ha mi sem történt volna,de sajnos nem jött össze.

-Kicsim jól vagy,van valami baj?-kérdezte aggódóan anya.

-Nem,nincs semmi,csak tudod Justin....

Ez lett volna a következő rész,elég rövid lett,de ez a miatt van,hogy a következő résztől megpróbálom kicsit felpörgetni az események,hogy izgalmasabb legyen és persze hosszabb is,remélem azért tetszett nektek!

Úgy vettem észre,hogy a bejegyzések megtekintésének száma elég jó,de viszont alig érkezik komi.:(

Szeretném,ha ehhez a részhez össze jönne legalább 3 tőletek kapott komment,mert amíg nem lesz meg,nem biztos,hogy hozok részt.